április 22, 2008

Élet a felhők alatt

Reggel nem voltam nyamvadt, mert este korán lefeküdtem, de természetesen azért nyűgös voltam. Beléptem az irodába, Erwin az asztalánál ült és hungarocellt kockázott. De úgy mintha platina lenne, miliméterpontosan berajzolta a kétcentis vonalakat ahol végni kell. Néztem, hozzátenni úgysem tudtam volna, loptam a látványt.
Ésakkor leesett, hogy mégsem őrült meg, ezekkel fogjuk modellezni a rendszerünk antennáit amíg a rendesek meg nem érkeznek, be is dobtam, hogy "ááá, ezek antennák". Erwin büszke volt rám, meg magára is, hogy felismerhető a műve, Daniel meg úgy nézett mint a látogató a zártosztályon. Persze akinek rokona SteveBuscemi, nem érzi sokáig rosszul magát ilyen körülmények közt, hozzá is tette, hogy "igen, ilyen egyszerű technológiát találtunk ki antennagyártásra, hogy még az idős kollegákra is rá merjük bízni". Hát itt röhögés kezdődött, azt hittem egész napra kitart, de ezek németek, egy perc múlva már csend volt és hullaszag, annyival tudtam megtörni, hogy "na megkeresem a saját játékom".
Posted by Guszti at 21:38:10 | Permanent Link | Comments (0) |
Hozzászólások
Küldj egy hozzászólást!