Március 30, 2008

Nulladik nap

A nulladik nap tegnap volt, de beszélni kell róla.
Sikerült túlélni 8 óra vonatutat és sikerült elérni a világ legnyugatibb pontjára, ahol valaha jártam. (Igen, nekem rémisztő ez a tudat.) Olchingban vagyok, München nyugati elővárosában, ahova 4,4 Euróért hozott ki a hév. Jó, hogy itt s-bahn a neve, de ha arra gondolok, hogy ezt a távot a gyódi busz Pécsre tizedennyiért teszi meg hasonló idő alatt, akkor azt mondom mi vezetünk.
Az árakon fenn vagyok akadva, és ez így is marad. 15ezer Ft a diákbérlet és még vigyek igazolást az iskolából és a lakhelyemről különben 20ezer. Szeressétek a BKV-t amíg lehet! Amúgy meg hugyszag itt is van. Ahol nincs, ott meg kloroform vagy hypo. Vannak igazi dolgok, amik büdösek és vannak amiket altatóval lengetnek körbe, hogy álmodj mást helyette és persze van ami tökéletes. Nagyon sok dolog tökéletes itt, így nagyon kevés a motiváció, hogy jobb legyen... hát mindenkinek megvan a keresztje, ilyen is van.
Posted by Guszti at 22:24:59 | Permanent Link | Comments (0) |
Hozzászólások
Küldj egy hozzászólást!