Október 18, 2006

....folyton a saját végtagjainkra lépve esünk
De kelünk, és ott van a kezünk
És benne egy koszos cerkán át
Felfele húzzuk az összes rajzunk száját...

Posted by Guszti at 19:03:38 | Permanent Link | Comments (0) |
Hozzászólások
Küldj egy hozzászólást!